Az alanyt és az állítmányt egy mondatban egyeztetjük; az egyeztetés a számra és a személyre terjed ki. Annak eldöntése azonban, hogy egy ige egy adott mondatban többes számú vagy egyes számú, nem minden esetben egyértelmű.

A két fő szabály, ha az alany egyes számú, akkor az állítmány is, és ha az alany többes számú, az állítmányt is többes számba kell tenni. Ekkor alaki és/vagy értelmi egyeztetést hajtunk végre.

A problémát az olyan mondatok okozzák, ahol több és többféle alany szerepel. A következő esetek adják a számbeli egyeztetés bizonytalanságát, azaz hogy akár mindkettő helyes lehet:

• Halmozott, egyes számú alanyok – általában egyes számú, de néha lehet többes számú: A tanár és a diák együtt pakol/pakolnak a teremben.
• Halmozott, különböző számúak az alanyok – alakilag egyeztetjük az igét a hozzá közelebb álló alannyal, de lehetséges értelmi egyeztetés is, ha jobban jobban szeretnénk éreztetni a halmozott alany egységes voltát: A ceruzák, a papír és az olló leesett a földre., Rigók és egy kacsa látszanak a fényképen.
• Ha az alany olyan többes számú, amely egyedi, egyes számú fogalmat fejez ki, nem egyeztetünk: Győzött a Bácskai Sasok.
• A gyűjtőnévi vagy összefoglaló jelentésű állítmányt szintén nem egyeztetjük: Ügyes kis csapat vagytok!
• Az alanyhoz értelmező kapcsolódik, és annak száma eltér – az értelmezővel egyeztetjük az állítmányt: A csoportvezetők, a két népszerű fiú nem tudott eljönni.
• A minősítő jelentésű állítmány anyagnevet tartalmaz – nincs számbeli egyeztetés: Ti meg csupa sár vagytok..

A további három eset pedig a szeménybeli egyeztetés bizonytalanságara vonatkozik.

• Különböző személyű, halmozott alanyok – az állítmány a „kisebb számúhoz” igazodik: Ti és ők mikor ismerkedtetek meg?
• A vonatkozói névmást (pl: aki), amely 3. személyű, az alannyal egyeztetjük: Te, aki mindent elkövettél a sikerért, most feladod?
• Magázó mondatokban – az alanyt alakilag egyeztetjük: Ön, Erzsi néni és te, Zoli, üljenek ide!.

További bizonytalanságok esetében érdemes a közönségszolgálathoz fordulni.