Egyik kedves olvasónk küldött egy internetes cikket, amelyben a következők olvashatók: „A várakozás alatt az ősi amerikaiak nagyszintű diverzitást alakíthattak ki. Jóval nagyobbat, mintha egyenesen Szibériából vándoroltak volna a kontinensre.” Arról nem is beszélve, hogy a nagyszintű nem írandó egybe, még egy hiba található a mondatban, éspedig a mintha.

A mint( )ha írható egybe- és külön is, természetesen más-más jelentéssel. Hogy mikor melyik, arról a következőképpen nyilatkoznak helyesírási, nyelvhelyességi kézikönyveink:

Az Osiris Helyesírás szerint az egybeírt mintha jelentése ’talán’.

• „Ám mindez mintha nem lett volna elég: ránk tört a pestis […]” (M. Szabó István).

A különírt mint ha pedig sok esetben azt jelenti: ’mint az, ha’.

• A beruházások jóval többe kerültek, mint ha hagyományos módon valósították volna meg őket.

Ebben az esetben átalakíthatjuk a mondatokat úgy, hogy a mint ha helyett azt mondjuk: mint az, ha.

A Nyelvművelő kézikönyv a következőket írja: akkor kell egybeírást alkalmazni, ha a feltétel nem valóságos, például: olyan világos van, mintha nappal volna (de éjszaka van). Különírjuk akkor, ha valóságosan fennálló feltételhez való hasonlítást fejez ki: jobban halad a munka, ha csinálod, mint ha csak beszélsz róla.

Megfigyelhető, hogy az egybeírás esetében nem szerepel a mondatban középfokú melléknév, míg a különírandó esetekben igen: több, nagyobb. Fogódzó lehet továbbá az, hogy az egybeírt mintha esetén feltételes módú az ige:

• Olyan, mintha átlépnénk a Rubicont.
• Olyan, mintha száznyolcvan fokos fordult történt volna.

A különírt mint ha esetén viszont nem feltételes, hanem többnyire kijelentő módú ige a mellékmondat állítmánya: jobb, ha ütsz, mint ha rosszat szólsz. (Ugyanakkor ez nem tekinthető ökölszabálynak, inkább csak fogódzónak, mert az előző példamondatban szintén feltételes módú ige az állítmány: A beruházások jóval többe kerültek, mint ha hagyományos módon valósították volna meg őket.)

A különírt alaknál jellemző még, hogy a mint után be lehet iktatni az akkor utalószót: jobban halad a munka, ha csinálod, mint (akkor,) ha csak beszélsz róla.

Az olvasónk által beküldött példát a következőképpen alakíthatjuk át: „Jóval nagyobbat, mint akkor, ha egyenesen Szibériából vándoroltak volna a kontinensre.” – Az akkor – hasonlóan az előző példákbeli az-hoz – utalószó.

Megállapíthatjuk tehát, hogy amikor a mint + ha átalakítható a fenti módon, esetleg középfokú melléknév is található a főmondatban, akkor valószínű, hogy inkább külön kell írni a mint ha szavakat.

Nem győzzük hangsúlyozni azonban, hogy ezek nem ökölszabályok, inkább csak valamiféle fogódzók, amelyek segíthetnek a helyes írásmód eldöntésében.

Érdemes említést tenni a minthogyha – minthogy ha – mint hogyha hármasról is.

• A minthogyha ugyanazt jelenti, mint a mintha: „zuhog az eső, minthogyha én hullanék” (Csoóri Sándor). (Nem valóságos feltétel.)
• A minthogy ha jelentése ’mivel ha’: nem tette meg, minthogy ha megtette volna, örökre besározta volna magát.
• A mint hogyha ’mint az, hogyha’ jelentésű, vagyis hasonló a mint ha esetéhez: a szakember nem drágább, mint hogyha ugyanazt a munkát kontárral csináltatnák meg.

Felhasznált irodalom:

• Grétsy–Kemény 1996. Nyelvművelő kézikönyv. Auktor Könyvkiadó, Budapest.
• Laczkó–Mártonfi 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest.

Az egyéb példák forrása a Magyar nemzeti szövegtár.

A kép forrása: sg.hu.