A Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálatához gyakran fordulnak nyelvhasználati, nyelvi illemtani kérdésekkel. Tipikusan ilyen a levélbeli megszólítások témája. Olvasónk arról érdeklődött, hogyan szólítson meg hivatalos levelezésben egy ismeretlen hölgyet, ha nem tudja, férjnél van-e vagy sem. Azaz: Tisztelt Kovács Asszony vagy Tisztelt Kovács Kisasszony? Tisztelt Osztályvezető Asszony vagy Tisztelt Osztályvezető Kisasszony? „Az úrhölgyet nagyon idegennek és egyszerre idejétmúltnak is tartom – folytatja olvasónk. – A teljes név kiírása a megszólításban (Tisztelt Kovács Ágnes!) számomra túl gépiesnek tűnik, és sokak szerint udvariatlanság. Többnyire a Tisztelt Hölgyem! megszólítást alkalmazom, de ezt sokszor nem tartom igazán alkalmasnak.”

A nyelvi tanácsadó szolgálat munkatársa a következőket javasolta:

Érthető és teljesen indokolt is a bizonytalansága, mert a hölgyekre nézve nincs egy bizonyos, mindig alkalmazható jó megoldás (mint például a Tisztelt Uram!).
Adott esetben mindegyik lehet jó, udvarias a felsoroltak közül. Általában, ha tudjuk az illető hölgy foglalkozását, beosztását, akkor azt lehet használni a megszólításban, tiszteletteljesebb, mint a név kiírása. Tehát a Tisztelt Osztályvezető Asszony! erre nézve nagyon jó. Főként, ha tudjuk, hogy – mondjuk 30 év fölött van az illető, ilyenkor már nem sértő asszonynak szólítani, függetlenül attól, hogy férjezett-e vagy sem. A kisasszonyt (már) sokan nem érzik udvariasnak, ezt (Tisztelt Osztályvezető Kisasszony!) általános használatra nem ajánlanám. Ilyenkor jobb a semlegesebb Tisztelt Hölgyem!
A teljes névvel való megszólítás valóban gépies, divatos (más nyelvi minták alapján) manapság, nem túl udvarias, a csak keresztnéven való megszólítás meg különösen nem az (nem személyes viszonyban).
Összegezve tehát a foglalkozás, beosztás + Asszony, az Asszonyom és Hölgyem formákat javasoljuk leginkább.

A kép forrása: men.hu.