Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

A tanárok vesszőparipája

Nyelvészet és helyesírás
2014. január 7. 11:00 | KR

„A helyesírással nincs baj, de a vesszőket nézze át!" Kevesen vannak, akikben egyáltalán nem merül fel kétely a vesszőhasználatot illetően. Reméljük, ez a poszt mindenki számára hasznos lesz.

A beszédben a szöveget szünetekkel, hanglejtéssel tagoljuk. Ezt az írott szövegben vesszőkkel szükséges jelölni, aminek alkalmazása – a tapasztalatok alapján – közel sem olyan egyszerű.

A vessző tagmondatok és szavak között használandó a következő esetekben.

Tagmondatok közötti vesszőhasználat

A vessző mindenféle összetett mondatot tagolhat – mind az alárendelő, mind a mellérendelő összetett mondatokat. De mik is az összetett mondatok, és honnan lehet őket megismerni?

Fő jellemzőjük, ismertetőjük, hogy több, de minimum két állítmány (ige, főnév, melléknév) található bennük (ezek néha hátravetettek, vagy csak „rejtve" vannak a mondatban), amelyek nem halmozottak, hanem külön tagmondatot képviselnek. Ezek közé vessző kerül, azonban van néhány nehezebben eldönthető eset. Lássuk, melyek is ezek!

Nem kell kitennünk a vesszőt, ha ugyanahhoz az alanyhoz tartozik két állítmány, amelyek között nincs semmilyen ok-okozati vagy időbeni stb. viszony.

  • Erzsi főzött és takarított. De: Erzsi főzött, majd takarított.

Nem kell vessző, ha az állítmányokat (igéket) követő szó (bővítmény – erről bővebben olvashat előző posztunkban) mindkét igére vonatkozik. Ellenben ha a két igéhez kapcsolódó kifejezések különbözők és más szerkezetűek, kell a vessző.

  • A fiú nevetett és játszott a szomszéd kislánnyal.

De:

  • A fiú nevetett a kislányon, de később játszott vele.
  • Belépett az ajtón, és levette a kabátját.

Ez abban az esetben is fennáll, ha hiányos a szerkezet.

  • A tervezett munkát megcsinálják, és a többit is.

Szintén nem kell vessző, ha az állítmány névszói, és vagy az egyiknek van csak bővítménye, vagy a mondat bővítménye nem függ egyik névszótól sem.

  • A haja szőke és vállig érő.

Nem kell vessző, ha az igéket ugyan más-más szó követi, de van közös bővítményük is.

  • Reni komolyan fogta fel és remekül oldotta meg a feladatot.

Akkor sem kell a vessző, ha ugyan a két igének más a bővítménye, de ezek ugyanolyan szerkezetűek, azonos módon kapcsolódnak az igékhez.

  • Anya tortát evett és kávét ivott.

A mint előtti vesszők

A mint szó előtti vesszőhasználatról a következőket kell tudni.

A mint lehet kötőszó (kötőszók még pl. és, illetve, azonban, mert). Ha kötőszó, akkor hasonlítói szerkezetben fordul elő, amelyben mindig alkalmazni kell a vesszőt előtte.

  • Annyi barátja van, mint a padtársának.

Ezenkívül szerepelhet a mondatban a -ként toldalékot kiváltó szóként is, ahol nem szabad vesszőt használni.

  • Mint tanár helyezkedett el vidéken.

A harmadik eset, amikor a több mint szerkezet nem hasonlítást fejez ki (Három több, mint kettő.), hanem fokozza a jelentést.

  • Ez több mint arcátlanság!

A hogy előtt a legtöbb esetben ki kell tenni a vesszőt, tekintve, hogy összetett mondathatárt jelöl. Vannak azonban olyan esetek, ahol a jelentéstől függően a hogy-ot megelőzi egy másik kötőszó, és a hangsúly eltolódik. Ilyenek pl. ahelyett, anélkül, aszerint.

  • Kirohant a szobából, anélkül hogy hátranézett volna. De: Elindultam kutyát sétáltatni, anélkül, hogy melegen öltöztem volna. (Ez esetben az anélkül hátravetett.)

Egyéb esetek

A szavak között (tehát nem a tagmondatok közötti) előforduló vessző funkciója a legtöbb esetben a felsorolás jelzése. Azonban a felsorolásban és, s, meg, vagy kötőszókkal kapcsolt elemek közé nem kell vesszőt tenni. (A kizáró második vagy elé azonban igen. Pl. Vagy Balázs jön velünk, vagy Péter.)

Annak ellenére, hogy az illetve és a valamint alkalmazása hasonlít az és, meg stb. alkalmzásához, esetükben kötelező a vessző. Ugyancsak kötelező kitenni a vesszőt az avagy kötőszó előtt is.

A felsorolást záró stb. elé csak akkor kerül vessző, ha az egy új tagmondat határát jelöli.

A jelzős szerkezeteknél két eset áll fenn. Az egyik, amikor több jelzőt kapcsolunk egy alaptaghoz. Ilyenkor nem kell kitenni a vesszőt.

  • barna szemű lány

A másik eset, amikor a jelzőt értelmezőként használjuk, például kiegészítésként. Ekkor kötelező a vesszőhasználat.

  • Moziztam Katival, a testvérem barátnőjével.

Ez esetben is mérvadó azonban a jelentés (az értelmezéstől függően mindkét alábbi példa vesszőhasználata helyes):

  • Szombaton sétáltam fent, a dombon.
  • Szombaton sétáltam fent a dombon.
Címkék: írásjelek

(Disqus hozzászólások kikapcsolva a htp-devel.nytud.hu szerveren.)