A nemrégiben megjelent új helyesírási szabályzatról már több helyen is írtak, többek között mi is.

A szabályzat nemcsak a – helyenként módosított – szabályokat tartalmazza, hanem szótárt is, amely a korábbihoz képest körülbelül 8000 szóval bővült, illetve kikerültek belőle a régi, elavult szavak.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az új szabályzat változásai többségükben nem szabályt, hanem egyes szavak írását érintik. Több okból is sor kerülhetett egyes szavak helyesírásának megváltoztatására:

1. Adott szavak írásmódját igazították a kiejtéshez, így lett például az árbocból árbóc, a burából búra, az immúnisból immunis.
2. Az eddig különírt alakot jelentésváltozás miatt most már egybeírjuk: a nagyra törő már nagyratörő (’nagyravágyó’), a tenyérbe mászó ’pimasz’ jelentésben pedig tenyérbemászó.
   • Az ilyen típusú szerkezetek egy részét korábban is többször használhatták átvitt értelemben, mint konkrét jelentésükben, akkor azonban feltételezhetően inkább érvényesült az a tendencia, amely szerint a valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait, beleértve az ún. állandósult szókapcsolatok tagjait, általában különírjuk egymástól: munkába lép, rosszul jár, nyakon csíp stb. – jelentésváltozás esetén is.
   • Ugyancsak jelentésváltozás miatt írhatjuk egybe most már a nyitvatartás alakot (’üzemidő’ értelemben, de például: a klímaberendezés használata mellett nem célszerű az ablak nyitva tartása.) A mozgássérültek közlekedési eszköze a kerekesszék (korábban ilyen jelentésben is külön kellett írni), mindenféle egyéb guruló székek (pl. irodai székek) a kerekes székek.
3. Az egyes szakmák helyesírási gyakorlatát és/vagy a kifejezések szaknyelvi jelentését figyelembe véve az első fokú ítélet már elsőfokú ítélet, a szabad vers szabadvers, a házinyúl házi nyúl, a fekete doboz (mint repülőgép-alkatrész) pedig feketedoboz.
4. A szó írása nem felel meg a korábban már rögzített szabályoknak: az élethalálharc, amelyre bár vonatkoznia kellett volna a 3. mozgószabálynak, valami okból kifolyólag azonban mégsem úgy szerepelt a 11. kiadásban, ezért ezt javították az új szabályzatban (élet-halál harc). Hasonló a sete-suta esete, ahol az ikerszók helyesírása szerint az egybeírás lett volna a szabálynak megfelelő forma (l. limlom), helyette azonban kötőjellel szerepelt a 11. kiadásban. Ezt szintén javították: most már a setesuta a normának megfelelő írásmód.
5. Szabály megváltozása: ésszerűből észszerű, viasszerűből viaszszerű; ha Bernadettel vagy Ivettel elmegyünk kávézni, akkor már Bernadett-tel vagy Ivett-tel megyünk el kávézni (jobban érvényesül a szóelemzés elve, mint az egyszerűsítés elve, így átláthatóbb az írásmód); ha mindezt május 1-jén tesszük, akkor azt már vagy május 1-jén vagy május 1-én tesszük; a 3 : 0-s győzelemnek pedig kétféleképpen is lehet örülni: 3 : 0-s győzelem vagy 3-0-s győzelem (ez esetben a szokásos, elterjedt írásmódot „szentesítette” az Akadémia).
6. Bizonyos idegen nyelvből átvett szavak esetében a magyaros vagy az idegen és magyaros írásmód is elfogadható: az e-mail lehet e-mail vagy ímél; a pacemaker pacemaker vagy pészméker, a spray pedig spray vagy spré vagy szpré. Ez tehát egyrészt szintén egyszerűsítette a helyesírást, másrészt „fejet hajtott” az írásgyakorlat előtt.

A szótár tartalmaz továbbá olyan idegen nyelvből átvett szavakat is, amelyeknek az írásmódja eddig még nem rögzült, a szótárba való felvétel azonban megtette ezt. Ilyen például a szmájli, a lájkol és a szelfi is, amelynek nemcsak jelentését, hanem ingadozó írásmódját is tárgyaltuk korábbi, háromrészes cikkünkben (első rész, második rész, harmadik rész).

Az egyes változásokról részletesebben írunk további cikkeinkben.