Felhívjuk a figyelmet, hogy az alant megfogalmazott állásfoglalás ajánlás, nem pedig kötelező érvényű írásmód. (A helyesírási szabályzat maga egyébként szintén nem kötelező érvényű, csak magas presztízsű, közmegegyezésen alapuló ajánlás, amelyet bizonyos helyzetekben érdemes betartani.)

A betegség nevének nincs kodifikált, azaz helyesírási szótárban rögzített írásmódja, így semmilyen írásmód nem számít normasértőnek. Tehát mindenféle írásmód elfogadható, a lényeg az, hogy egy dokumentumon belül lehetőleg ne váltogassuk, hanem egységes legyen. Ha valaki azonban mégis ragaszkodik hozzá, hogy legyen valamiféle norma, amelyet követni lehet, úgy érdemes fontolóra vennie az alábbi ajánlást.

A Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata egyeztetett az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának és a korábban működő Orvosi Nyelvi Munkabizottságának egy-egy képviselőjével, s a következő állásfoglalás született.

Az orvosi szaknyelvben léteznek a megnevezés részét képező római vagy arab számok, amelyeket a szaknyelvi helyesírási szabályzat tartozékszámoknak nevez (pl. B6-vitamin, HPV16, COX6). A nemrég megjelent új orvosi helyesírási útmutató (Bősze Péter: Magyar orvosi nyelv: helyesírási útmutató, Medicina, 2019) alapján a tartozékszámokat közvetlenül, tehát kötőjel nélkül kapcsoljuk a mozaikszókhoz, így a 19 és a Covid közé nem teszünk kötőjelet.

A Covid a forrásnyelvben létrejött mozaikszó, ún. szóösszevonás (< coronavirus disease). A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának 286. pontja különbséget tesz a tulajdonnévi és a közszói betűszók között. Az előbbieket nagy kezdőbetűvel (pl. Helir, Műpa), az utóbbiakat csupa kisbetűvel írjuk (pl. radar, gyes). A Covid mint betegségnév szigorú értelemben véve nem tulajdonnév, de mégis valamiféle tulajdonnévi jelleggel bír: erősen körülhatárolt dolog, egyetlen jelenség, továbbá a betűszói eredet is a nagy kezdőbetűs írásmódot erősíti. A Covid19 nem pusztán a vírusra, a betegségre utal, hanem magára a járványra, a körülötte kialakult helyzetre is (ez kissé olyan, mintha „nevet adtunk volna neki”).

Mindezek alapján általános, mindennapi használatra a Covid19 formát javasoljuk, hozzátéve, hogy a COVID19 s bármilyen egyéb írásmód sem nevezhető „helytelen”-nek (a lényeg, hogy egy szövegen, egy dokumentumon belül egységes írásmódot alkalmazzunk). A COVID19 forma főként szaknyelvi, tehát kifejezetten az orvos olvasóknak, szaktudományos használatra szánt szövegtípusokban ajánlható. Az orvosi nyelvben ugyanis a szóösszevonásokat is betűszószerűen (csupa nagybetűvel) szokás írni.

A témáról részletesen az alábbi orvosi folyóiratban megjelent cikkben olvashat:

Ludányi Zsófia 2020. Helyesírási kérdések a pandémia idején. Amega 27/4: 33–35.