Már több posztunkban szót ejtettünk arról, hogy az összetett szavak létrejöttének három oka lehet: a jelentésváltozás, a nyelvtani viszony jelöletlenné válása és a hagyomány. A jelentésváltozást többnyire arra szokták érteni, amikor a két szó kapcsolatának a jelentése több vagy más, mint a tagok jelentése egybevéve. Ahogy például a három szög három darab szöget jelent, míg a háromszög mértani fogalmat.

Léteznek azonban a jelentésváltozásnak más esetei is, ilyen például az ún. szófajváltás. Miről is van itt szó?

Nézzük meg az örökbe fogad, örökbe fogadó szülő, örökbefogadó (főnév) példákon. Adott az örökbe fogad jelölt határozós szerkezet, amelyet különírunk. Az ebből képzett folyamatos melléknévi igenév az örökbe fogadó (kis pontatlansággal élve, mert valójában csak a fogadó a melléknévi igenév, az örökbe ennek a határozói bővítménye). A csecsemőt örökbe fogadó házaspár szerkezetben például az örökbe fogad folyamatos melléknévi igenévi alakja van jelen, ezt jelezzük a különírással. Ha azonban azt mondjuk: az örökbefogadók határtalanul boldogok voltak, ott már szófajváltással van dolgunk: a kifejezés itt főnévként van jelen, ezt az egybeírás is jelzi.

Hasonló esete ennek a gyengénlátó vs. gyengén látó. A helyesírási szótárak csak az utóbbit tartalmazzák, megtévesztő azonban, hogy nem jelzik a szófajt. A gyengén látó forma akkor alkalmazandó, ha – ismét némi pontatlansággal élve – aktuálisan folyamatos melléknévi igenévi szófajú a szerkezet: a gyengén látó barátom látása javult. Ez általában akkor szokott lenni, ha a gyengén látó valamilyen főnévnek a jelzője. Ha azonban maga a gyengénlátó a főnév (nem pedig jelzője egy főnévnek), akkor egybe kell írni. Erről van szó például a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége esetében is.

Tipikusan szófajváltó kifejezések még a valamilyen főnévi igenév + való: a sütni való húst kivettem a hűtőből, de: kivettem a hűtőből a sütnivalókat (sőt: itt még egy további jelentésváltozás is történt, hiszen a sütnivaló főnév átvitt értelmű jelentése ’ész’).

Nemcsak alárendelő, hanem mellérendelő szókapcsolatok is válhatnak összetett szóvá. A csúszó-mászó szerkezetet alkotó két szó folyamatos melléknévi igenévi szófajú: a Biblia szerint a csúszó-mászó állatok tisztátalanok (itt az állat jelzője a szerkezet). Ha azonban főnevesül, azt egybeírással jelzi a helyesírás (értelemtükröztetés): ijesztő dolog csúszómászókkal álmodni. – Hasonló példa a járó-kelő – járókelő.

Önök milyen példákat tudnának mondani szófajváltással járó jelenttésváltozásra?

A kép forrása: ilovebalaton.hu.