Ahogy azt a hatékonytalan melléknév kapcsán már írtuk, a -talan/-telen ~ -(a)tlan/-(e)tlen fosztóképző leggyakrabban főnévhez társul, találhatunk azonban példát arra is, hogy melléknévhez (bátortalan) vagy igéhez (kéretlen).

A főnév + fosztóképző alkotta melléknevek a képzés alapjául szolgáló főnévhez képest többféle módon is kifejezhetnek valamilyen többletjelentést:

• utalhatnak hiányra (ablaktalan, céltalan, gyermektelen);
• ellentétpárokat alakíthatnak ki – ezen belül léteznek olyan alakok, amelyek nem kifejezetten az alapszóval jelölt dolognak a hiányát, hanem az alapszó + -s képző alkotta melléknév által kifejezett tulajdonság hiányát jelentik (barátságtalan ’nem barátságos’; helytelen ’nem helyes’; fájdalmatlan ’nem fájdalmas’);
• illetve olyan alakok, amelyek nem az -s képzős melléknévvel jelölt dolog hiányát, hanem annak pejoratív megítélését fejezik ki (aránytalan ’torz’).

A fosztóképzőn túl más lehetőségek is adottak arra, hogy kifejezzük a ’valamitől való megfosztottság’-ot, például a melléknév elé tett tagadószóval (nem fájdalmas) vagy akár a -mentes képzőszerű utótaggal (fájdalommentes).

Egy kedves olvasónk a következő észrevételét osztotta meg velünk a fájdalmatlan kapcsán: a fájdalommentes jelző általában valamiféle tevékenység jelzőjeként, valamely történés, cselekvés, állapot módjának jelöléseként jelenik meg (fájdalommentes kezelés, fájdalommentes érzéstelenítés, fájdalommentes megoldás), vagyis jelentése ’fájdalommal nem járó, fájdalom nélküli, fájdalmat nem okozó’. A fájdalmatlan ehhez hasonlóan olyan cselekvések vagy dolgok jelzőjeként értelmezhető, amelyek fájdalommal nem járnak, fájdalmat nem okoznak, fájdalom nem kíséri jelenlétüket, nem fájdalmasak (fájdalmatlan eljárás, fájdalmatlan halál). Ennek ellenére olyan alakokkal is lehet találkozni, mint fájdalmatlan váll vagy fájdalmatlan duzzanat, vagyis úgy tűnik, mintha a fájdalmatlan melléknév nemcsak a fájdalmas melléknév ellentétpárjaként jelenne meg, hanem a fájdalom hiányára is utalna (vö. fentebb: ablaktalan).

Önöknek mi a véleményük a fájdalmatlan jelző használatát illetően? Milyen értelemben találkoztak már vele és/vagy használták?

Felhasznált irodalom és források:

Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

H. Varga Márta 2004. Rokon funkciójú nyelvtani elemek kognitív szemantikai vizsgálata A „hiány” kifejezésének lehetőségei a magyarban. Magyar Nyelvőr 128. évf. 2. sz. 212–242.

A hivatkozott tanulmányok példáin kívül a példák forrása a Magyar Nemzeti Szövegtár.

A kép forrása: leteszem.hu.