Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések
Gúnynevek és szlengnevek
Vajon mi a különbség az Igazságos Mátyás és a Gyurcsótány nevek között? Az alkotás módja, a motiváció vagy valami egészen más?
A tulajdonnevek, azon belül a személynevek szakirodalma meglehetősen nagy. A személynév alapfunkciója (minden nyelvben) az egyének azonosítása. A személynév egy bizonyos szempontból csoportosított alkategóriája a ragadványnév, amely gyűjtőkategóriája a gúnynévnek, becenévnek, házinévnek, szavajárási névnek stb.
Ragadványnévnek azt a nem hivatalos, egy adott beszélőközösségtől származó személynevet nevezzük, amely a teljes hivatalos név vagy annak valamelyik tagja és változata mellett, illetve helyett áll.
Ezek a nevek funkciójukat nézve megkülönböztetés céljából jöttek létre, az adott egyénhez valamilyen jelző ragadt, mellyel legtöbbször a közösség ruházta fel a személyt. Ennek példája az Igazságos Mátyás vagy az Oroszlánszívű Richárd.
A megkülönböztetés mellett a ragadványnévadás egy másik indítéka a gúnyolódás csúf- vagy gúnynevek adásával (Lúdfos Marcsa, Cigi Gergely).
Ahogy láthatjuk, a ragadványnevek kialakulásában nagy szerepet játszik a közösség. A ragadványnév alkotói azonban – főként manapság – többnyire semmilyen személyes kapcsolatban nincsenek sem egymással, sem a ragadványnév viselőjével. Ezek a nevek tulajdonképpen említőnevek, amit az illető „távollétében” használnak. Továbbá ezeknek a ragadványneveknek viselői egy meghatározott körből (híres emberek, főként politikusok, mellettük televíziós tartalmak szereplői, sportolók, celebek) kerülnek ki.
Vannak tulajdonnevek, ragadványnevek, amelyek csak szűkebb társadalmi úzusban használatosak. Itt kapcsolódunk a szlenghez mint jelenséghez. Kis Tamás a szlenget – mint a nagyobb közösségtől való elkülönülés nyelvi jelzését – egyfajta nyelvi viselkedést határozza meg. A szlengnevek azok a társadalmi kiscsoportokban megszületett és ott használt ragadványnevek, amelyek nyelvi síkon a szlenghez kapcsolódnak. Ezek nemcsak azonosítására szolgálnak, hanem általában az identitás, s ennek részeként a szociális identitás egyfajta kifejezőeszközeként is értelmezhetjük őket. Nem neveznek, hanem átneveznek, az egyén és a név közötti érzelmi kapcsolatot fejezik ki, hiszen a szleng alapvető funkciója a szolidaritás és távolságtartás, intimitás és formalitás kifejezése.
A szlengnevekkel főként az interneten (blogokban, hozzászólásokban, topikokban), illetve néhány nyomtatott médiumban találkozhatunk. Ez egy sajátos névadás, amely alkalmas arra, hogy kifejezze például a beszélő vagy egy közösség attitűdjeit, elvárásait az elnevezettel kapcsolatban. Ezek leginkább lelki tulajdonságra utaló ragadványnevek.
A politikai témájú posztoknál szívesen használt módszer a vélemény és az érzelmi kapcsolat kifejezésére a szlengnevek használata. Nyelvészeti szempontból rendkívül kreatív és sokszínű szóalkotási módok (a szóalkotásmódokról itt olvashatnak még) figyelhetők meg ezen a területen (pl. Orbanisztán, Gyurcsótány).
Felhasznált irodalom:
Bauko János disszertációja; Fehér Krisztina tanulmánya; Fehértói Katalin tanulmánya; Balázs Judit tanulmánya; Urbánné Kuba Cecilia Éva tanulmánya; Kis Tamás tanulmánya; Ördög Ferenc tanulmánya.
A kép forrása: www.mediaklikk.hu.
(Disqus hozzászólások kikapcsolva a htp-devel.nytud.hu szerveren.)