Magától értetődik, hogy ha szó szerint veszünk át szövegeket valahonnan, jelölnünk kell azt, hogy idézetről van szó. A szó szerinti idézeteket egy páros írásjel, az idézőjel jelöli, amely a magyar nyelvben az ún. macskaköröm. A kezdő idézőjel alsó, a záró pedig felső helyzetű. Alakja a 99-es számhoz hasonlít. Egy példa a szabályos idézésre:

„Ha harmincadik évemet ismét betölteném, / sírnék, panaszkodnék, milyen méltánytalanság!” – írja Thury Zsuzsa.

Bizonyos szövegszerkesztő programok már eleve automatikus javítást alkalmaznak, amikor az idézőjelet beírjuk: az idézetet kezdő " karaktersorozatot átjavítják “-ra vagy „-ra. Ügyeljünk arra, hogy csak az utóbbi felel meg a magyar helyesírási normának, az előző (felső helyzetű nyitó idézőjel) nem, tehát mindenképpen korrigáljuk.

Előfordul, hogy az idézett szöveg már eleve tartalmaz egy idézőjelet. Ilyenkor ugyanúgy a „” jeleket használjuk idézéskor, az eredeti idézőjeleket pedig lecseréljük az ún. lúdlábra: »«. Figyeljünk arra, hogy a nyilak hegyükkel mindig az idézett szöveg felé mutatnak, valamint arra is, hogy ez a karakter nem egyenlő a duplázott relációs jellel: >><<. (Kódjai: U+00BB, U+00AB, a legegyszerűbb azonban speciális karakterként, szimbólumként beszúrni a szövegszerkesztőből.)

„Kalocsa Róza engedélyezte a harmincéves nőnek, hogy külön háztartást vezessen, látogatókat fogadjon, sőt magához illő korú férfiakkal is barátságot kössön, »természetesen egy finom, művelt hölgyet megillető korlátok között«” – írja Szabó Magda a Régimódi történetben.

Vagyis ilyenkor az eredeti szöveg idézőjelei egy fokozattal lejjebb kerülnek.

Ritkán az is előfordul, hogy háromszintű az idézés, ilyenkor az ún. félidézőjelet használjuk: ’. A páros idézőjellel ellentétben nyitó és záró jele is felső állású, alakja a 9-eséhez hasonlít. (A nyelvészeti szakszövegekben van egy speciális használata: a szó jelentését szokás félidézőjelbe tenni.) – A szövegszerkesztő programok ez esetben is sokszor automatikus javítást alkalmaznak, nem mindig a magyar normának megfelelően. Így például a kezdeti félidézőjelet automatikusan fordított 9-es alakúra javítják: ‘ – ez azonban nem jó. (Érdemes a böngészőben felnagyítani a szöveget, hogy alaposan megvizsgáljuk az egyes idézőjeleket, mert gyakorlatlan szemnek nem feltétlenül látszódik azonnal a különbség.)

Zárásként pedig jól jegyezzük meg: „Ha az idéző mondat követi az idézetet, gondolatjellel kapcsoljuk, és kisbetűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük, a pontot azonban nem” – mondja ki A magyar helyesírás szabályainak 256. b) pontja.

A kép forrása: adrianblau.wordpress.com.