Örvendetes, hogy az utóbbi években egyre többször lehet hallani a fizikai, illetve infokommunikációs akadálymentesítésről (pl. vakbarát weboldalak). Ennek kapcsán gyakran kerülnek elő olyan fogalmak, mint a gyengén látó, kerekes szék(es).

„A kerekes szék (a mozgássérültek közlekedésére szolgáló szék) kifejezést az önök rendszerében két szóban írják. Az interneten egybe és külön is megtalálható” – írja egyik olvasónk. Mint látható, a portál megoldása nem osztlatja el a bizonytalanságokat. (Ez egyébként önmagában nem baj, sőt még inkább örülhetünk is neki, hogy a felhasználók komolyan veszik azt a figyelmeztetésünket, hogy a portál mint gépi „intelligencia” nem ad 100%-osan biztos megoldást.) Úgy tűnik tehát, a kerekes szék esetében erős egybeírási igény jelentkezik. Ennek oka, hogy sokan jelentésváltozást éreznek: többről van szó, mint pusztán kerekekkel ellátott székről. S ha már jelentésváltozás van, indokolt lehet az egybeírás (vö. gyorsvonat – gyors vonat). Szokás még azzal is érvelni, hogy a kerekes szék egy külön fogalom, s emiatt is indokoltnak érzik sokan az egybeírást.

Mindezek ellenére a normatív írásmód továbbra is a különírás. Ami a jelentésváltozást illeti, legfeljebb valamiféle nagyon halvány jelentésváltozás érzékelhető, ám ez nem elégséges ok az egybeírásra. A magyar helyesírás egyszerűsítő alapelvére hivatkozva tehát a kétféle írásmód (külön vagy egybe) közül „egyszerűbb” a különírás. Ami a másik érvelést illeti: a magyar helyesírásban nem érvényesül az „egy fogalom – egy szó” elv! Mi a helyzet az -s képzős alakkal: kerekes székesek? Az egybeírási igény ellen érvelhetünk azzal, hogy egy képző még nem „ránt össze” (AkH. 137, továbbá régebbi posztunk). Képzők halmozódása (tehát legalább két képző) azonban már egybeírást von maga után: kerekesszékesség (-s + -ség)!

Hasonló a helyzet a gyengén látó kifejezéssel, ahol a gyengén lát határozós szószerkezet igei alaptagját látjuk el egy -ó képzővel. Ugyanúgy, mint ahogy az előző esetben is, az egy darab képző nem ránt össze, így tehát a különírás a javaslat. A kifejezés viszont az intézménynevekben egybeírva szerepel, ahogy olvasónk is felhívták rá a figyelmet (lásd pl. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége). Önmagában az, hogy egy intézménynévben hogy szerepel az adott kifejezés, még nem irányadó, hiszen bármilyen intézménynevet be lehet jegyeztetni, így akár helyesírási hibásakat is. (Gondoljunk csak például a Mammut nevű bevásárlóközpontra!) Így tehát jelenleg a különírás a javasolt.

Hogy ez fog-e változni a helyesírási szabályzat 12. kiadásának megjelenésekor, arról nincs információnk.