Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések
Kis doktor vagy nagy doktor?
A kisdoktor(i) – nagydoktor(i) kapcsán felmerülő kérdések nem csupán helyesírásirási jellegűek. Hogyan is kell ezeket akkor használni? Kik lehetnek Dr.-ok, és hogyan tüntetik fel ezt az okmányokban?
A kérdések több felhasználónkat foglalkoztatták. Az ehhez kapcsolódó e-mailek közül közlünk itt egyet.
Az alapprobléma, amely miatt az üzenet írója hozzánk fordult, hogy mikor is kell kisbetűvel, és mikor naggyal írni a doktor rövidítését. A következő kérdéseket tette fel:
- A dr. előtag használata esetében (jogászoknál) van különbség a következő eseteknél: az illetőnek jogi diplomája van, a jogi diplomán felül jogi szakvizsgával is rendelkezik, illetve doktori képzésen is részt vett?
- A névaláíráskor hogyan írandó a doktori előtag? Lehetséges a Dr. megjelölés akkor is, ha valaki csak a „kisdoktori” előtag viselésére jogosult?
- A mondatkezdés feloldja a kis dr. használatát?
- Helyesen jár el az okmányiroda, amikor „DR” megjelölést alkalmaz a jogosultságtól függetlenül?
- A helyesírási Szabályzat melyik pontja, pontjai rendelkeznek az említett kérdésről? Illetve vonatkoznak egyéb jogszabályok a dr. előtag viselésére?
A kérdésekre a tanácsadó szolgálat a következőképpen válaszolt:
A helyesírás normatív szempontok alapján rendelkezik a Dr. és a dr. címek használatáról. A kettő között értelmi, jelentésbeli különbség nincs, a kis-, illetve nagybetűs használatot nyelvi-formai-mondatbeli helyzet dönti el: címzésben, feliratban, mondatkezdő helyzetben Dr., egyéb esetekben kis dr. a szokásos forma. Ez a különféle doktori típusokra (jogi, bölcsész, orvos) és az ún. „kisdoktor-nagydoktor” jelölésére egyaránt vonatkozik. Ennek megfelelően az okmányirodák gyakorlata helyesnek tekinthető, természetesen a pont használata itt is kötelező.
Ezt az alapelvet az AkH. 153-as pontja tartalmazza, részletesebb magyarázatával a Helyesírás c. Osiris-kiadvány foglalkozik.
Összességében elmondható, hogy meglehetősen változatosan fordulnak elő a doktori rövidítések, ami annak köszönhető, hogy a tudományos címek írásmódjának nincsen általánosan elfogadott szabályzata. A doktor rövidítésre a szabályzatban csak annyi megkötés vonatkozik, hogy pont következik utána (ez a rövidítésekre általában vonatkozik).
Az orvosok és a jogászok az egyetem elvégzésével, a diploma megszerzésével megkapják a doktori fokozatot. Ezenkívül beszélhetünk még a PhD-ről (latinul: Philosophiae doctor, angolul: Doctor of Philosophy), amelyre a külföldi minta átvétele miatt nem vonatkozik a pont, és amelyik a doktori képzés elvégzésével szerezhető meg. Az egyéb egyetemi doktori címek (kisdoktori) az 1990-as évek elejével megszűntek, ahogy a kandidátusi fokozat is. Minden doktori fokozat jelölésére használható a dr. Mondatkezdő helyzetben és névjegyen lehet nagybetűvel kezdeni.
Erről bővebben még Balázs Géza cikkében olvashat.
(Disqus hozzászólások kikapcsolva a htp-devel.nytud.hu szerveren.)