Ismét kaptunk egy visszajelzést, amely a Külön vagy egybe? eszközünk „ítélőképességét” kérdőjelezte meg. Felhasználónk valószínűleg arra volt kíváncsi, hogy a meny + asszony egybe- vagy különírandó, két ny-nyel írta be azonban az első tagot. A program ennek ellenére választ adott, méghozzá, hogy a menny + asszony kifejezés egybeírandó. A „probléma” tehát újra a gépi logika és az opcionálisan helyes összetételek voltak, szemben a statisztikával és az anyanyelv-használói kompetenciával.

A Külön vagy egybe? eszköz azt vizsgálja, hogy az adott kifejezést külön-, egybe- vagy kötőjellel kell-e írni. A gépi logika szerint a kérdés az volt, hogy a menny ’ég’ főnévből és az asszony főnévből álló bemenetből milyen kimenetek állíthatók elő. Mivel a számítógép „buta” – vagyis nincs felruházva bizonyos emberi képességekkel –, nem vizsgálja azt, hogy az adott kifejezés mit jelent, használják-e a nyelvben, csak annyit lát, hogy két főnév egymás mellett többnyire összetett szót alkot, tehát egybeírandó. Gondoljunk csak az olyan kifejezésekre, mint: alma + fa, ablak + üveg stb., ezek mind-mind két főnévből álló bemenetek, és az ilyenek általában birtokos jelzős, esetleg jelentéssűrítő összetételek. A program nem foglalkozik azzal, hogy ezeknek van-e értelmük vagy sem, csak formai (kb. szófaji) szempontból vizsgálja a bemenetet.

A menny ’ég’ egy helyesírási szempontból kifogástalan szó, ezért átmegy az előzetes szűrésen, és minden további nélkül alkotható belőle összetett szó.

Értjük, hogy mi a probléma azzal, hogy a rendszer kiadja a mennyasszony megoldást, holott a menyasszony ’ara’ egy ny-nyel írandó. Sajnos azonban erre nem igazán van jó megoldás, mert a program egyáltalán nem foglalkozik a jelentéssel, csupán a szerinte potenciálisan jó megoldásokat ajánlja fel. (Hasonló példák: fog + hagyma [a hagymaféle a fokhagyma], orr + gazda [a lopott tárgyak birtoklója az orgazda, egy r-rel].)

Meg is fordíthatjuk a dolgot: annak a szemszögéből vizsgálva, aki egy eddig még együtt sosem használt szerkezet egybe- vagy különírására kíváncsi. Ha letiltanánk a ritkán használt vagy alkalmi előfordulásokat, akkor az a felhasználó nem kapna megoldást.

Hozzáfűznénk továbbá, hogy a mennyasszony voltaképpen nem is teljesen értelmetlen, jelentheti például a „mennyek asszonyát” – bár tény, hogy nem nagyon szokás így emlegetni például mitológiai, vallási személyeket. Van azonban olyan eset is, ahol a program megoldását nem lehet megmagyarázni, például ha beírjuk a Külön- vagy egybe? eszközbe, hogy kutya + macska, meg fogjuk kapni a kutyamacska „megoldást”, ami nyilvánvalóan teljesen értelmetlen. Ez szintén azt mutatja, hogy mennyire gépiesen „gondolkodik” a program.

Reméljük, hogy ezzel sikerült betekintést nyerniük az eszköz működésének hátterébe, és ezáltal talán érthetőbbek lesznek az időnként furcsa javaslatok.

A kép forrása: www.martinus.hu.