Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Gondolatjel, nagykötőjel, mínuszjel

Érdekességek
2015. április 21. 14:30 | LZS

Egy korábbi posztunkban már megvizsgáltuk a különféle kötőjeleket. Nem esett szó azonban a mínuszjelről, amely hasonlít ugyan a nagykötőjelhez, mégsem ugyanaz.

Hacsak nem dolgozunk valamilyen természettudományos területen, nem valószínű, hogy túl gyakran kell negatív számokat leírnunk, még kevésbé, hogy egy kivonási műveletet. Mi a teendő, ha mégis?

A gyakorlatban általában a következőképpen írják (a csillag azt jelöli, hogy nem normatív alakokról van szó): *-1, *100-1=99. Vagyis akár előjelként, akár műveleti jelként a kötőjelet (diviz, kiskötőjel) használják. A kötőjel azonban erre a célra nem használható, megvan a maga használati köre.

Jóval közelebb járnak a megoldáshoz azok, akik –1-et írnak (félkvirtmínusz, en dash, Windows alatt az Alt + 0150 [a numerikus billentyűzeten] billentyűkombinációval hívható elő). Ezt a jelet nagykötőjelként, illetve gondolatjelként használjuk. Külsőre nem sokban különbözik a tényleges mínuszjeltől, ezért akként való használata nem tekinthető tipográfiailag helytelennek.

Az Unicode szabványban létezik egy külön karakter, a mínuszjel (−, − HTML-kódja −), amelyet billentyűkombinációval nem hívhatunk elő. (A Google-dokumentumba speciális karakterként, Word-dokumentumba szimbólumként szúrható be.) Bár – mint fentebb írtuk – használható helyette nagykötőjel, érdemes azonban alkalmazni, mivel a mínuszjel nem törhető – tehát sorvégeken, esetleg táblázatok celláiban nem válik el az azt követő számtól, míg a nagykötőjel igen.

Ha műveleti jelként használjuk a mínuszjelet, a következőt érdemes róla tudni: mindig szóközök közé kerül, tehát nem tapad: 100 − 1 = 99. (A kétoperandusú műveleti jelek mindegyikére vonatkozik ez.)

Érdemes még szót ejteni arról a jelenségről, hogy pénzösszegek írásakor (leginkább nyugtákon) az összeget jelölő számjegy után tizedesvesszőt és „mínuszjelet” (valójában többnyire kiskötőjelet) tesznek: *10,-. Ennek eredetileg az volt az oka, hogy amíg létezett fillér, tizedes törtek is szerepelhettek a tizedesvessző után: 10,50 Ft – azaz 10 forint, 50 fillér. Mint Elekfi László írja, e jelölésmódnak csak olyan helyzetekben volt értelme, amikor számoszlopban egymás alatt fordultak elő filléreket tartalmazó és filléreket nem tartalmazó összegek. „Sajnos, az üzleties gondolkodási mechanizmus itt erősebbnek bizonyult a helyesírási szabályzatnál, mert az Akadémiai Kiadó még a szabályzat hátára is így nyomtatta az árát” – írja ugyanő.

A mínuszjel használata ilyen esetben tehát voltaképpen fölösleges, de ha mégis ragaszkodunk hozzá, írjuk így, mínuszjellel: 10,−.

A poszthoz a következő tanulmányt használtuk fel:

Elekfi László 2007. Kis és nagy hibák a számok írásában. In: Bozsik Gabriella – Eőry Vilma – V. Raisz Rózsa (szerk.) Hagyomány és újítás a helyesírásban. Válogatás a Nagy J. Béla országos helyesírási verseny köteteinek anyagából. EKF Líceum Kiadó, Eger. 203–210.

A kép forrása: hvg.hu.

Címkék: írásjelek

(Disqus hozzászólások kikapcsolva a htp-devel.nytud.hu szerveren.)