A nyelvészet, mint más tudományterület is, meglehetősen szerteágazó. Ahogy a pszichiáter is „zokon veszi”, ha pszichológusnak gondolják, úgy nyelvész és nyelvész között is van különbség.

Nézzük hát, milyen osztályok vannak az MTA Nyelvtudományi Intézetében, és mivel is foglalkoznak pontosabban nyelvészeink!

Először felsorolásszinten következzenek az osztályok:

• Elméleti Nyelvészeti Osztály
• Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály
• Fonetikai Osztály
• Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály
• Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály
• Szótári Osztály

Az Elméleti Nyelvészeti Osztályon öt kutatócsoport és még három további projekt, tematika van. Az általános vagy elméleti nyelvészek azok, akik a nyelv (magyar vagy egyéb) különböző rétegeit (beszédhangtan, nyelvi hangtan, szóalaktan, mondattan, nyelvi jelentés tudománya és nyelvhasználat) kutatják és írják le formális módszerekkel (mondhatni modellezése a nyelvnek). Többük inkább reál, mint humán beállítottságú.

A Finnugor és Nyelvtörténeti Osztályon azok dolgoznak, akik vagy a magyar nyelv egy rokonának specialistái (számi, manysi stb.), vagy általában a magyar nyelv történeti jelenségeit kutatják (például hogy hogyan változott a mondatok felépítése a magyar nyelvben az 1300-as évek óta). A finnugristák továbbá olyan projektekben tevékenykednek, amelyeknek célja a veszélyeztetett, magyarral rokon nyelvek támogatása.

A Fonetikai Osztály a beszédhangokat és a beszédet – különösen a spontán beszédet – vizsgálja. Kutatásaik nélkül a beszédtechnológia nem létezhetne (a beszédtechnológiához tartozik például az okostelefonok hangalapú keresése is). Jelenleg többek között az egyéni ejtési eltérésekkel, a beszélő személy azonosításának fonetikai alapú vizsgálatával és különböző korpuszok építésével foglalkoznak (például Beszélt nyelvi adatbázis).

A Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály két nagy részre osztható: egyrészt a nyelvtechnológusok, másrészt az élőnyelvi rész, vagyis a nyelvi tanácsadók. A nyelvtechnológusok legtöbbje programozó is, hiszen az ő feladatuk nyelvi erőforrások (mint korpuszok, elemzők, ontológiák) létrehozása, a különböző elméletek „lefordítása” a számítógép nyelvére. A helyesírás.mta.hu oldalon kívül olyan projektek résztvevői, amelyben nagy, szerkesztetlen szövegeket elemeznek valamilyen szempont szerint (például politikai szövegeket érzelmek alapján – Trendminer projekt).

A nyelvi tanácsadók foglalkoznak a beérkezett helyesírási, illetve nyelvhelyességi kérdésekkel, továbbá a névkérelmek szakmai véleményezésével.

A Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztályon dolgozók a nyelvészet olyan területeivel foglalkoznak, amelyek valamilyen más tudományterülettel együtt dolgoznak bizonyos jelenségek felderítésén. A pszicholingvisztika a pszichológiát, a neurolingvisztika az agykutatást, a szociolingvisztika pedig a szociológiát hívja segítségül. A pszicho- és neurolingvisztika azt kutatja, milyen és hogy épül fel a nyelv szerkezete az agyban, alkalmazási területei pedig az agyi sérülés miatti, szerzett nyelvi korlátozottságok. A szociolingvisztika területéhez tartoznak a nyelv különböző rétegei (szaknyelv, szleng stb.).

Az intézetben ezen az osztályon belül van a Többnyelvűségi Kutatóközpont. Fő kutatási területe a jelnyelv, amelynek megismerése, nyelvtanának leírása és az oktatásának megalapozása jelenleg egy TÁMOP-projekt keretein belül történik.

A Szótári Osztály fő feladata A magyar nyelv nagyszótára szócikkeinek írása, szerkesztése. Ez meglehetősen alapos kutatómunkát és monotóniatűrést igényel. Ma már ők is számítógépes technológiákkal dolgoznak.

A kép forrása: www.amazingkidsparties.com.au.