Az Európai Unió az egyik leggazdagabb kulturális értékeként kezeli Európa nyelveit. Mégis megfigyelhető bizonyos nyelvek dominanciája a digitális világban. Bizonyára sokan hallottuk már napjaink szállóigéjét, hogy „ami nincs fent YouTube-on, az meg sem történt, amit nem talál a Google, az nem is létezik, és aki nincs fenn Facebookon, az nem is ember”. Természetesen ez kissé túlzásként hathat, de rámutat egy bizonyos tendenciára.

Kornai András a PLOS ONE (online tudományos folyóirat) október 22-én megjelent Digital language death (Digitális nyelv­halál) című cikkében foglalkozott a különböző nyelveken zajló digitális kommunikációval (fórumok, Facebook, Wikipédia stb.), amely alapján felmérte, hogy melyik nyelv milyen mértékben van veszélyben, mennyire fenyegeti a digitális kihalás. Arra a következtetésre jutott, hogy a nyelvek 95%-a digitálisan halott. A magyar szerencsére nincs fenyegetve – a tévhitekkel ellentétben –, hiszen mi magyarok azt használjuk cseteléskor, a fórumonkon, továbbá azt is elmondhatjuk, hogy a magyar Wikipédia a 19. legnagyobb, megelőzve sok más nagy nyelvet, mint a török, a dán vagy a román.

Mit tehet tehát a Nyelvtudományi Intézet és a nyelvtechnológia a nyelvek (digitális) halálának megelőzéséért?

Az intézet több futó és már befejezett projektje is arra irányul, hogy olyan nyelveknek adjon digitális támogatást, amelyek nemcsak digitálisan, de amúgy is a veszélyeztetett nyelvek között szerepelnek. Ilyen projekt páldául az INNET. Ennek célja kulturális és nyelvi archívumok létrehozása, amelyek segítséget nyújtanak a veszélyeztetett nyelvek kutatóinak. Továbbá az OTKA és a Finn Akadémia közös pályázata, amelyben finnugor nyelvek Wikipédia-szócikkeit és egyéb online tartalmakat használunk fel szótárak és oktatási anyagok létrehozására.

A nyelvtechnológia tehát egyfajta támogató technológia, amely olyan alapszintű eszközök és szolgáltatások hátterében működik, mint az okostelefonok, szövegszerkesztők (helyesírás), televíziók (hangvezérlés), internet (keresés), szótárak és fordítóprogramok stb. Emellett segíthet a nyelvi gátak ledöntésében, támogatva a szabad és nyilvános nyelvhasználatot.

A posztban használt források Kornai András cikke és A magyar nyelv a digitális korban című kiadvány.

A témáról olvashatnak még a Nyelv és Tudomány cikkében.

A kép forrása: blog.blackboard.com.