A nyelvi attitűd a nyelvhasználathoz, identitáshoz és a társadalmi szokásokhoz kapcsolódó fogalom. Az attitűd egy olyan állapot, amely tapasztalat útján alakul ki, valamilyen dologhoz kapcsolódik és befolyásolja az egyén viselkedését.

A nyelvi attitűd lényegesen hozzájárul az önkép kialakulásához. A nyelvi attitűdök társadalmi eredetűek (szokások, viselkedési szabályok, előítéletek), amelyek befolyásolják a beszédpartnereinkhez fűződő viszonyunkat is. A nyelvi agresszió egy olyan tanult viselkedésforma, amely egy kommunikációban a dominancia lerombolását vagy visszaszerzését szolgálja. Nem azonosítható tehát a csúnya beszéddel, hanem annak egy alesete. Általában a frusztráltság megszüntetésének vagy az elfojtott érzelmek kiélésének eszköze. Továbbá csoportösszetartó stratégia is lehet.

Az agresszió, jelen esetben a nyelvi agresszió kialakulásához hozzájárulnak az agresszív filmek, videojátékok, amelyek hozzászoktatják az egyént az agresszióhoz, de nagyban hozzájárulnak maguk a szülők is, akik mintaként szolgálnak a gyermeküknek. A fiatalok közömbössé válnak a valós világ agressziója iránt, így megváltozik az ítélőképességük is. A nyelvi agresszió előbb-utóbb pedig láthatatlan lelki károkat okozhat.

A nyelvi agresszió lehet közvetlen (ezen belül amikor a szavak jelentése hordozza az agressziót, a beszédhez kapcsolódó jelenségek hordozzák az agressziót, vagy a beszédjog szempontjából nyilvánul meg az agresszió, mint közbevágás, együtt beszélés); közvetett (pl. a harmadik személy leszólása), illetve rejtett (pl. amikor olyanról beszélünk, amiről tudnunk sem volna szabad).

A nyelvi agresszióra vonatkozó nyelvi attitűdről elmondható, hogy a szülői és a baráti interakciók alakítják leginkább. A szülők esetében a státuszkülönbség, a barátoknál pedig a gyakoriság okán. Legtöbbször spontán, ellenőrizetlen, egyéni attitűdkinyilvánításokkal találkozunk. Saját magunkra is hatással vagyunk azáltal, hogy halljuk megnyilvánulásainkat, amit megszokunk, így támogatjuk a meglévő gyakorlatunkat. Az is elmondható továbbá, hogy minél inkább megengedő valaki a nyelvi agresszióval kapcsolatban, annál nagyobb az esélye, hogy a gyakorlatban is alkalmazni fogja.

Felhasznált irodalom:
Pap Kinga 2014. A középiskolás-korúak nyelvi attitűdjének nyelvi agresszió szempontú vizsgálata. Alkalmazott Nyelvtudomány, XIV, 1–2: 45.