Az első fonetikai írásrendszerekben – például a föníciaiban, a görögben, az etruszkban vagy a latinban – a szóhatárokat olykor ponttal vagy pontokkal jelölték, majd ez a szokás ritkulni kezdett, újra előtérbe került a korábbi írásrendszerekre (képírás, szóírás) is jellemző folyamatos írás.

Az intonációs-szünetjelölő írásjelezés alapjai vagy Arisztophanész Bizantiosz (i. e. 258/255 – i. e. 180) alexandriai könyvtáros, vagy Nikanor nevéhez fűződnek. Arisztophanész csupán három különböző helyzetű pontot használt: Az úgynevezett distinctio a sor alsó szélénél helyezkedett el, és a kisebb szünetet jelölte (ez ma a vessző lenne). A media distinctio a betű közepével egy vonalban állt, és egy terjedelmesebb tartalmi egységet jelölt (ma ezt a szerepet a pontosvessző tölti be). A subdistinctio pedig a sor felső szélénél állt, és a teljes gondolatot, mondatot zárta le, mint a mai pont. (A középkorban új nevet kapott a háromféle helyzetű pont, így lett coma, colon és periodus.)

Az ókorban azonban az írásjeltelen vagy az ingadozó írásjelezésű szövegek voltak többségben, az i. sz. 4. századtól válik gyakoribbá a felolvasásra szánt keresztény szövegekben a szóközzel vagy a pontokkal való szövegtagolás. A Wulfila-féle gót bibliában például – amelyben a szavak még hagyományosan szóközök nélkül követték egymást – az új szót kezdő I-t a föléje helyezett két pont különböztette meg a szó belseji I-től, és a tagmondatok között előfordultak elválasztó pontok, sőt a nagyobb egységek végén több pont is állt.

Bár a középkori grammatikusok ismerték Arisztophanész hármas rendszerét, a kora középkori kódexek nagy része mégsem tartalmazott írásjeleket, és általában a szavak is szóközök nélkül követték egymást bennük. Ha volt is szövegtagolás, akkor is csak a pontot használták (ír kéziratokban például különféle számú pontot a különféle hosszúságú szünetekhez).

Felhasznált irodalom:

Keszler Borbála 2004. Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

A kép forrása: http://exhibitions.kelsey.lsa.umich.edu/