Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések
A szócsinálás motivációja
A BUSZI lehetőséget adott egy kimondottan érdekes „kísérletre”. A megkérdezettek egyik feladata az volt, hogy egy általuk ismeretlen tárgynak találjanak nevet.
Sok olyan kérdéssel foglalkoznak a kutatók, amelyre nagyon nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen választ adni. Vannak azonban bizonyos módszerek, amelyekkel közelebb kerülhetünk a válaszhoz.
Kontra Miklós, a Budapesti Szociolinvglisztikai Interjú egyik megalkotója arra volt kíváncsi, hogy milyen tényezők is motiválják a szócsinálást.
A tűzőkapocs-kiszedő (ma már inkább csak kapocskiszedő) 1986-ban Magyarországon még ismeretlen volt. Amikor a BUSZI-t felvették, ez az új használati eszköz épp csak elterjedésének elején volt. A teszt tehát megpróbálta egy név kialakulásának pillanatát tetten érni.
A szócsinálás motivációja a következőképpen zajlott:
Az interjúkészítő először csupán felmutatta az eszközt, anélkül hogy bármit hozzáfűzött volna, és megkérdezte, mi az. Ezt követően bemutatta, hogy használják a tárgyat, és újra megkérdezte, hogy hívhatják az eszközt. Mindezek után felmutatta a már ismert tűzőgépet, amelynek nevére szintén rákérzedett, majd újra feltette a kérdést, hogyan is nevezhetik a felmutatott esztközt.
Az első megnevezési folyamat eredményeit tehát csupán a tárgy formája motiválta. A másodiknál a funkció is hatott a névadásra, a harmadik lépésben a névalkotáskor számba vehető lexémákat egyesével felidézték (tűzőgép).
Az eredmény a lépések és a motiváltság függvényében a következőképpen alakult: Az első – motiválatlan – esetben a válaszok a sörnyitó (11), csipesz (6), valamilyen nyitó (4), valami fogó (4), valami vágószerszám (4) stb. voltak. Ezekben tehát az a jelentéselem a közös, hogy nagyobb részük valamilyen „nyitó szerszám”.
A második, már motivált lépéskor (a funkció ismeretében) a legtöbben kapocskiszedőnek (9) nevezték az eszközt, majd következett a gémkapocskiszedő (3), a kiszedő (2), tűzőkapos-kiszedő (2). 26-an mondtak valamilyen kapocskiszedő-szerűt (tűzőkiszedő, tűzőkapocs-kiemelő, kapocskihúzó stb.).
A harmadik, még motiváltabb helyzetben már 35-en értékelhető választ adtak. A válaszok a következők voltak: kapocskiszedő (szerkezet) (5), tűzőkapocs(ki)szedő (5), kapocs(ki)húzó (3), kapocsszedő (2), tűzőgépkapocs-kiemelő (2). 31 válasz valamilyen „kapocskiszedő-szerű” jelentésmozzanatot tartalmazott.
A további tesztek területi megoszlást is kimutattak az elnevezésben, továbbá a „Schuler” Írószervállalat igazgatója arra a kérdésre, hogy miért nem adták a tűzőkapocskiszedő csipesz nevet az eszköznek, annyit válaszolt: hosszú.
Sok minden befolyásolhatja tehát a névadást; kezdve a formától a funkción át a praktikusságig, de végül a nyelvhasználók döntik el, melyiket is tartják fenn az utókornak.
A poszthoz felhasznált szakirodalom: Kontra Miklós. Szócsinálás. Magyar Terminológia. 2010/1: 55.
A kép forrása: www.bevezetem.hu.
(Disqus hozzászólások kikapcsolva a htp-devel.nytud.hu szerveren.)