Ismétlésképpen tehát: Az alárendelő szószerkezet legalább két szóból álló egység, ahol az azt alkotó szavak között mondattani viszony van, és a szavak mondattani szerepe eltér. Az alárendelő szóösszetételek olyan szóösszetételek, amelyek alárendelő szószerkezetekké alakíthatók.

Ezeknek pedig a következő fajtái vannak:

1. Alanyos alárendelés. Kevés ilyen típusú összetételünk van. Ez esetben az összetétel egyik tagjában az alanyt, a másikban pedig az állítmányt lehet felismerni. Általában ezért is jellemző az rájuk, hogy az utótagjuk (az összetétel második tagja) igenév.

Példák: dércsípte, emberlakta, rozsdamarta (itt: ún. igei igenév); szívrepesve, lélekszakadva (az utótag határozói igenév). Egyetlen olyan alanyos alárendelő összetétel létezik, amelynek utótagja ige: mennydörög.

2. Tárgyas alárendelés. Ezekben az összetételekben az előtag adja a tárgyat, az utótag az állítmányt. A tárgyas alárendeléseket csoportosíthatjuk aszerint, hogy jelöltek vagy jelöletlenek. Ez azt jelenti, hogy a jelölt tárgyas összetételekben a tárgyrag (-t) ki van téve: helytáll, nagyothall. (Ez a típus ritkán fordul elő, mivel a legtöbb esetben, ha jelölve van a két szó között a kapcsolat, azok kölönírandók.) Míg a jelöletlen tárgyas összetételekben a tárgy ragja nincs kitéve: reményvesztett (< reményt vesztett), fejcsóválva (< fejet csóválva), családalapító (< családot alapító).

3. Határozós alárendelés. Hasonlóan a tárgyas alárendelésekhez, a határozós alárendelések is lehetnek jelöltek vagy jelöletlenek.

• Jelölt határozós összetételek: az ilyen összetételek előtagjain ki van téve a határozórag, pl. búvalbélelt, fejenállás, mondvacsinált, földhözragadt.
• Jelöletlen határozós összetételek: az összetételek előtagjain nincs kitéve a határozórag, pl. ökölvívás (< ököllel vívás), nyugdíjjogosult (< nyugdíjra jogosult), tápanyagszegény (< tápanyagban szegény), hangosbemondó (< hangosan bemondó).

4. Jelzős alárendelés.

• Minőségjelzős alárendelés. A minőségjelzős alárendelések mindig jelöletlenek, azaz soha sincs a jelzőnek ragja. Minőségjelzős alárendelések tehát jelöletlenné válással nem jöhetnek létre. Általában akkor keletkeznek, ha jelentésváltozás történik (pl. a gyorsvonat mást jelent, mint a gyors vonat); illetve a hagyomány is szerepet játszhat keletkezésükben (pl. jókedv).

Példák jelentésváltozással keletkezett minőségjelzős alárendelésekre: söröspohár ‘sor ivására szolgáló pohár’ (míg a sörös pohár jelentése ‘sörrel szennyezett pohár’); kisasszony ‘leány’ (míg a kis asszony jelentése ‘kis termetű asszony’).

Példák hagyományosan egybeírandó minőségjelzős alárendelésekre: fehérrépa, fehérvérsejt, feketekávé, feketekereskedelem, kisbolygó, kiskatona, nagycsoport, nagyherceg, légiposta, szabadidő, házibuli. Az ilyen típusú kifejezések írásmódját célszerű szótárban vagy portálunk Külön vagy egybe? eszközével ellenőrizni.

• Birtokos jelzős alárendelés. (Kinek a? Minek a? kérdések tehetők fel.) Az ilyen típusú alárendelések szintén lehetnek jelöltek vagy jelöletlenek.
  • Jelölt birtokos jelzős alárendelések: az ilyen típusú alárendelésekben ki van téve a birtokos személyjel (szinte kizárólag harmadik személyű). Példák: barátfüle, bolondokháza, városháza.
  • Jelöletlen birtokos jelzős alárendelések: sem a birtokos eset ragja (-nak/-nek – Péternek a kabátja), sem a birtokos személyjel nincs kitéve (Péternek a kabátja).

Példák: ablaküveg (< az ablak[nak az] üvege), eperlevél (az eper[nek a] levele), rendszeretet (< a rend[nek a] szeretete). Jellegzetesek az -ás/-és képzős főnévi utótagú összetételek: földrengés (< a föld[nek a] rengése), lányszöktetés (a lány[nak a] szöktetése).